A vállöv
A felső végtag szabad mozgásait a térben és a kéz eljuttatását a kívánt helyre a vállízület óriási mozgásterjedelme és a vállövet alkotó ízületek megfelelő, összehangolt mozgása teszik lehetővé.
A felső végtagon megkülönböztetünk vállövet és szabad végtagot. A vállöv alkotásában öt ízület vesz részt:
- glenohumerális ízület (felkarcsont feje és a lapockán található ízületi árok alkotja)
- deltoideus alatti „ízület” (nem anatómiai, hanem funkcionális ízület)
- scapulothoracalis „ízület” (a lapocka és csontos mellkasfal kötötti izmos összeköttetés) vesznek részt
- acromioclavicularis ízület (a lapocka vállcsúcsi nyúlványa és a kulcscon közötti ízesülés)
- sternoclavicularis ízület (a kulcscsont és szegycsont közötti ízület)
A vállízületet tartják a váll-vállövi komplexum fő ízületének, hiszen óriási mobilitása miatt rendkívül nagy mozgásszabadságot enged meg a felső végtagnak. A glenohumeralis ízület geometriája és mozgásai alapján gömbízület. Az ízületi vápa (a lapockán található ízületi árok) és ízületi fej (a felkarcsont feje) méretarányai 1:6! A sekély vápát egy porcos perem egészíti ki, a labrum glenoidale, azonban nem teszi azt sokkal mélyebbé. Ez a méretbeli aránytalanság a vállízület óriási mozgástartományához, de instabilitásához (a vállízület a leggyakrabban ficamodó ízületünk) is vezet. Az ízület tokja erős, de meglehetősen laza, így a vállízületet palástszerűen körbezáró izmok feladata a vállízület stabilizálása.
A rotátorköpeny a vállízület stabilitását és mozgását meghatározó, négy izomból álló izomrendszer. A rotátorköpenyt alkotó izmok köpenyként veszik körbe a felkarcsontot (a lapockáról erednek és a felkarcsonton tapadnak).
A rotátorköpenyt alkotó izmok:
- musculus supraspinatus
- musculus subscapularis
- musculus infraspinatus
- musculus teres minor
Az izomrendszer feladata, hogy a kar mozgásai során a felkarcsont fejét ideális helyzetben tartsák.
A nagy mobilitás mellett tehát megfelelő stabilitásra is szükség van a felső végtag mozgásai során, melyet a scapulothoracalis összeköttetés- a lapocka és mellkasfal közötti izmos kapcsolat- megfelelő működése biztosítja. A lapocka és mellkasfal közötti összeköttetés esetén nem beszélhetünk valódi ízületről, sokkal inkább egy funkcionális összeköttetésről, mely kapcsolatot létesít a hátsó izmos mellkasfal és a lapocka között. A vállízületnek és a lapocka és mellkasfal közötti összeköttetésnek tökéletes harmóniában kell lennie egymással, hogy a kar emelésével járó mozgások kivitelezhetőek legyenek.
Irodalomjegyzék:
Kapandji, A. I. (2009). Az ízületek élettana (Vol. 5th). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Szentágothai, J. R., M. (2006). Funkcionális anatómia I. (Vol. 8th). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
MendMedical
Egészségközpont
Kapcsolódó cikkek
